Ezt a cikket azért csináltam, hogy mindenképpen írjunk a szombati buliról. Rég nem voltunk partyban és biztos nagy durranás lesz, ugyanis az egyik legkomolyabb szórakozóhelyre megyünk a Fabric-be...
Szóval folyt köv buli után :)
...na eljött a folytatás ideje.
Vasárnap, 15:05 van és ráébredtem hogy nekem kell beszámolnom az eseményekről mert az én érzéseim a legmélyebbek ezzel kapcsolatban, bár Szabi az imént számolt be arról, hogy támadta és erőszakolta meg 4 afroangliai a buszon, szóval lehet hogy azok mélyebb érzések lesznek :D kíváncsian várjuk a beszámolód tesó :D hehe
Szóval:
Január 9-e van a Szilvi szülinapja utáni nap és a Gizi szülinapja előtti. Dolgoztam (najó ez túlzás de minek mondjam?!) és Bazsival már többször diskuráltunk róla telefonon, hogy mi lesz este. Többször mondtam neki, hogy ha egyedül megyek haza vagy nem megyünk be a városba akkor inkább el se indulok, mert nagyon fáradt voltam (bármely hihetetlen is a semmittevés bizonyítottan a legfárasztóbb dolog) és nem volt kedvem utazással tölteni az estém.
Nos, megbeszéltük hogy mindenképp megyünk be a városba, még egy kis rendelést is kaptam, milyen piákat vigyek a partyra, így már nem aggódtam... pia, meg partyhely, ez nem lehet rossz mindenképp megyek.
Hát (-al nem kezdünk mondatot gyerekek) elég nehezen indultam el a melóhelyemről mert a váltásom épp csak 20 percet késett meg hosszan beszélt hozzám egy teljesen értelmetlen dologról (Ádi barátom nevezte el jól ezt a szituációt: "fingfűrészelésnek":)) és végre elindulhattam haza 19:25.
Megérkeztem Leytonba, ami nem egyszerű a hétvégén mert az egyik metróvonalon folyton dolgoznak (szerintem senki nem tudja mit csak kell a túlórapénz karácsony után is), így körbe kell menni a másik vonalakon.
20:00 megérkeztem haza. A kis nepáli kollégák itt kolbászoltak a konyhában így mialatt lecsekkoltam amit le kell (Szabikám, Bazsikám gondolom ti most nevettek) eldöntöttem hogy majd később eszem.
Elindultam zuhanyozni ami megintcsak 10 perc késéssel sikerült, mert Chomo vagy Lungma stoppolták a fürdőt, így ez se jött össze időben.
Kb 21 hundred óra lehetett mikor már zuhanyoztam és megint csak azon gondolkodtam hogy olyan jó itt, meleg van végre, fáradt vagyok, ágy is van... miért ne aludjak egy nagyot? (persze csak a megérdemelt internet-órák után :D)
De 2 ünnepelt is van így az nem járja hogy pont én ne legyek ott. :)
Többször hívtak a többiek hogy hol vagyok már, és a végén már mondtam nekik, hogy BOLDOGAN befejezem a készülődést ha végre nem hívnak 5 percenként :D :D :D
Szóval elindultam 21:50 körül. Beugrottam az Asda-ba ami amúgy 22:00-ig volt nyitva...ki tudja miért?!
Siettem loholtam stb szerencsére odafelé minden jött időben kb 40 perc alatt ott voltam.
Az ajtót Bazsi nyitotta nagykabátban. Ennek láttán kicsit felforrt a jeges agyvizem, mert azt hittem, hogy már megyünk is. Ez azt jelentette volna, hogy kb annyit utazunk onnan, amennyinek a negyedét kellett volna otthonról. Nem beszélve a vásárlásom feleslegessé válásáról és hogy egy korty alkohol sem volt még bennem.
Szerencsére csak cigizni volt így csak morogtam egy kicsit a méreg-flash-ek miatt de hamar jókedvem lett (azt félretéve hogy nagyon fáradt voltam).
Megismerkedtem Melindával (Milos) és Zolival (Zoli:)). Nagyon jófej egy páros és nagy buliarcok is úgyhogy remélem később még találkozunk és jobban sikerül nekem is a party! + végre ehettem ihattam egy kicsit, meg dumálhattam a többiekkel (amit nagyon reméltem hogy nem kések le).
Kb 1 óra múlva hívtunk egy taxit (köszönjük Gizi) és elindultunk a Fabric-be. Apropó Gizi, a sofőr azt üzeni annak aki navigálta, hogy left=left, right=right :) :)
Egy röpke félórás bankautómatázás után el is értük a célunkat. Ekkor vette észre Bazsi hogy van nálunk egy-két cider úgyhogy azt el kell fogyasztanunk mielőtt bemegyünk (úgyis elvennék a bejáratnál). Feljebb mentünk egy sarokkal a bejárattól és kortyolgattuk a fagyos hidegben a megintcsak hideg szájderünket (nekem kb 2 korty ment és az is belémfagyott :))
Az est egyik fénypontja volt (persze csak miután már otthon befejeztem a készülődést if you know what I mean:P), hogy Szilvi személyes varázsának köszönhetően a köszönéses és útbaigazításos rutin beszélgetés után továbbra is velünk maradt egy kb 50-es keletnémet hölgy. A Fabric-ben.. 50-es... keletnémet... na jó ezt csak a hangulatfokozásért írtam így, amúgy jófej volt. Rázta ezerrel, tapadtak rá a pasik szóval volt ott energia, kellemeset csalódtam. :) Kár hogy nem hallgattam Szabira már rég boldog ébredésről számolnék most be :D
Na akkor a buliról: bemegyünk persze hogy minden 12 font + 1 font darabonként a ruhatár (2 kesztyűd van 2 font alapon...:)), de ezt már megszoktuk, többet is költöttünk a Londoni éjszakák során.
Óriási a hely képzelem milyen brutális tömegek lehetnek egy-egy nagyszabású bulin.
Most egy teljesen átlagos szombat esti Fabric-et láttunk. Nem néztünk utána hogy végül is milyen zene lesz, amit tudtam hogy house, elektro stb (szóval nem drum&bass).
Bementünk a tömegbe asszimilálódni, felvettük a ritmust, aztán Bazsival elmentünk egy sörért. Nem volt Corona, de volt valami hasonló egész jó lötty (1200Ft körül mozog a 3dl... nem para, asszonyra és sörre korlátlanul...na jó az elsőre nem..), és visszamentünk táncolni.
Negyed óra után én úgy félig belejöttem, a Szabi mimikáját megfigyelve úgy 0.5%-ban, a Bazsi ekkor még úgy félig-meddig-nem annyira (de utána persze 130%), a Szilvi egy igazi gumimaci és energizer nyúl sarja szerintem, a Milos-Zoli páros meg igazi összeillő party-párt alkotva nyomták :)
Kimentünk cigizni, ami általában két dologra jó: 1: megismerni a helyet; magyarul megtalálni a wc-t, és 2: -5°c egy szál ingben való elviselése, ami az igazi másnapossághoz elengedhetetlen tüdőhörgés és/vagy megfázás elsajátítását segíti elő.
Jó, volt egy aranyos része azért ennek, amikor 3 szöszi lány teljesen idegen nyelven kezdett el "beszélni hozzánk". Ez a nyelv valami igazán más... Azt hiszem (remélem nem tévedek sokat) eeez egy hamisítatlan hisztérikai sikoltó dialektus volt.
Azért találtak meg minket mert az egyik szőke lány magyar volt - nem mellékesen a szülinapos ünnepelt eme trióban - és észrevette, hogy magyarul beszélünk (ekkor mindig hálát adok az Úrnak hogy a Bazsi épp nem akkor lő el valami szalonképes sztorit az anyagcseréjéről, vagy a Szabi nem kezdi el úriember módjára elemezni és dícsérni őket), mire a társai odahúzták őt hozzánk és a már korábban konstatált dialektusban (egy kis angollal vegyítve) rá akartak minket venni arra, hogy énekeljük a lánynak magyarul a boldog szülinapot c. dalt :) hát nem tündéri?! :)
A lány könyörgött, hogy nem kell köszöni már hallotta aznap minden nyelven, de a társai tovább "kértek" minket. Végül is nem lett belőle semmi, Szabi mondta nekik hogy majd bent találkozunk, szóval nem énekeltünk a hisztérikai lányoknak. :)
-Visszamentünk a tömegbe
és ráhangolódtunk az ütemre.-
Húúú ez a zseniálisan rímmelő mondat egy 4FClub-os dalba simán illik nem?! :)
Bazsi ekkor már elérte a kívánt fordulatszámot ahogy láttam, Szabi még mindig nem-nem, én meg úgy háááát..
Szerintem elég gáz volt a muzsika. Két dj volt a szorítóban ami jelen esetben szakmai szemmel elég szarul sült el, mivel 2 külön stílust szerettek volna játszani. Az egyik pörgősebb ritmusokat tett fel és láthatóan rá is pörgött (ezt a pult mögül fel-feltűnő pompomos sapkájának mozgásából állapítottam meg), a másik meg folyton igazi deep és minimal house-t kevert rá, ami szerintem félig-meddig józanul érthető, hogy miért húzott le minden 4. percben.
Szóval szóltam Szabinak (aki már tapasztalt volt és járt a másik teremben), hogy menjünk át oda. Azt mondta, hogy ott tök ugyanezt hallom, csak lassabban. Na mondom...galambom...
Azért átbattyogtunk a másik terembe és eltotyogtunk egy darabig, majd visszatértünk a nagyterembe Bazsiékhoz az értékes körútból (Szabi ismét talált egy fontot a földön).
Láttam, hogy Zoliék és Bazsi meg a kis gumimaci is nagyon rápörögtek a ritmusra, Szilvi a túlnyomást korrigálva (mint egy vonat) egy-egy WOOOHOOOO-t is elengedett :)
Miután tisztán láttuk a Szabival hogy ez nem fog menni nekünk így bejelentettük a Bazsinak hogy lelépünk. Nem tetszett neki (nekem se tetszett volna), de ez van. Köszöntünk a többieknek is (Szilvi édes volt "pedig találtam neked két lányt is", és a háta mögé mutatott a két igen dekoratív ázsiai -mi más- hölgyre) de aztán elindultunk kifelé. Egy keveset sorban álltunk de ebben nincs semmi érdekes, inkább jöjjön az est -még a boldog befejezésnél is vakítóbb- fénypontja. :D
Kimegyünk "Szabo"-val és a barátságos pakisztáni fickók útbaigazítanak hogy merre menjünk a buszmegállóhoz. Jópofán arról viccelődtünk biztos azért küldtek egy kis utca felé, mert megnőtt a keleten a máj és vese kereslet... :)
Megtaláltuk a buszmegállót és kb 5 percen belül jött is a busz.
Annyira jó volt leülni, melegben, csak arra tudtam gondolni hogy hazamegyünk és alszom vagy délután 2-ig.
Úgy a 6. megállónál Isten tudja hogy juttott eszembe, de rájöttem hogy a kulcsom a csajok lakásán van a táskámban. Minden előzetes nélkül egyszercsak szegény Szabi kapta a hidegzuhanyt.. "Szabi...van nálad kulcs?" "Nincs, miért nálad sincs?" ...............................bááááááááázzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz......
Na akkor leszállni gyorsan átgondolni mi legyen. Szabi előállt az ötlettel, hogy ő visszamegy a kulcsért a Bazsihoz a Fabric-be én addig várjak ott ahol vagyok hogy ne kerüljön még többe. Bementem egy kebaboshoz hogy melegben legyek, aztán gondoltam hogy jófej leszek Szabi önfeláldozásáért veszek neki vacsorát.
Kb fél 4 kor kiraktak a büféből mert zárni készültek, úgyhogy a buszmegállóban vártam. Szabi hív:
"Na Robikám van egy jó hírem meg egy rossz. Melyikkel kezdjem?"
" A rosszal. "
"A Bazsinál sincs kulcs..."
"...................." egy hang se jött ki a torkomon, pedig annyi mindent mondtam volna egyszerre, szerintem más is érzett már így :)
Aztán még Szabi hozzátette, hogy jól van akkor a jó hír már nem is annyira érdekes, hogy sikerült megtalálnia a Bazsit :) Furán viccesnek találtam ezt a mondatát de ez szerintem már az agysejtek elhalása és a gondolkodás leegyszerűsödésének eredménye volt.
Megbeszéltük hogy várok ott amíg kimegy a megállóba aztán kitaláljuk hogy menjünk meg hova.
Hívott is pár percen belül. Gondolkodtunk sokat, hogy meg hova meg mivel kell menni hogy legyen kulcsunk, ekkor már kb fél 5 volt. Megdumáltuk hogy az a legjobb ha visszamegyek és a városközpontból valahogy csak eljutunk a célunkhoz.
Visszamentem és addigra már nem is érdekelt, csak hogy együk már meg a két kebabot meg a jó kis sültkrumplit mert éhes voltam. Leálltunk az egyik sarkon ahol egy jó kis áramelosztódoboz tetejét asztalként alkalmazva "megvacsoráztunk" (reggel 4:30kor:))
Kitaláltuk lassan hogy mindenképp a kulcs felé kell haladni (legalább is nekem, mert Szabi reggel 7re ment dolgozni) így Holborn felé kell mennünk. Egyszerű volt, egy busz vitt oda. Ez a része már könnyebben ment Holborn-nál jött a busz ami házhoz visz szóval csak szaladtunk egyet utána és irányban voltunk. Elaludtunk mind a ketten, de sikerült leszállni a jó megállónál.
Szegény Gizit felébresztettük (nem hiszem hogy örült) amiért ezúton is még egyszer elnézésed kérem! :(
A party vége az lett hogy a többiek a buliból addigra hazaértek (még mindig csillogott a szemük a party hevétől - nekem meg a könnyem csorgott annyira utáltam magam - )és megbeszéltük mi hogy volt.
Én ahogy ledobtam magam a kanapéra 2 órával később abban a pózban keltem. Szabi sehol, mindenki alszik, hát én is visszaaludtam még pár órára.
Hát ennyi volt a nagy kalandunk a szombat este. :) Azt hiszem jól leírtam az én szemszögemből. :) oooltári buli vooolt :D
Na de félretéve az én szerencsétlenségem, azért azt láttam hogy Milosék nagyon jól szórakoztak, Bazsi még délután 1-2 körül is bulihévvel hívott fel, szóval örülök hogy jól sikerült a buli, hisz a szülinaposoknak kellett jólérezniük magukat! :)
Még egyszer: Boldog Szülinapot Szilvi és Gizi :D :D
Szóval folyt köv buli után :)
...na eljött a folytatás ideje.
Vasárnap, 15:05 van és ráébredtem hogy nekem kell beszámolnom az eseményekről mert az én érzéseim a legmélyebbek ezzel kapcsolatban, bár Szabi az imént számolt be arról, hogy támadta és erőszakolta meg 4 afroangliai a buszon, szóval lehet hogy azok mélyebb érzések lesznek :D kíváncsian várjuk a beszámolód tesó :D hehe
Szóval:
Január 9-e van a Szilvi szülinapja utáni nap és a Gizi szülinapja előtti. Dolgoztam (najó ez túlzás de minek mondjam?!) és Bazsival már többször diskuráltunk róla telefonon, hogy mi lesz este. Többször mondtam neki, hogy ha egyedül megyek haza vagy nem megyünk be a városba akkor inkább el se indulok, mert nagyon fáradt voltam (bármely hihetetlen is a semmittevés bizonyítottan a legfárasztóbb dolog) és nem volt kedvem utazással tölteni az estém.
Nos, megbeszéltük hogy mindenképp megyünk be a városba, még egy kis rendelést is kaptam, milyen piákat vigyek a partyra, így már nem aggódtam... pia, meg partyhely, ez nem lehet rossz mindenképp megyek.
Hát (-al nem kezdünk mondatot gyerekek) elég nehezen indultam el a melóhelyemről mert a váltásom épp csak 20 percet késett meg hosszan beszélt hozzám egy teljesen értelmetlen dologról (Ádi barátom nevezte el jól ezt a szituációt: "fingfűrészelésnek":)) és végre elindulhattam haza 19:25.
Megérkeztem Leytonba, ami nem egyszerű a hétvégén mert az egyik metróvonalon folyton dolgoznak (szerintem senki nem tudja mit csak kell a túlórapénz karácsony után is), így körbe kell menni a másik vonalakon.
20:00 megérkeztem haza. A kis nepáli kollégák itt kolbászoltak a konyhában így mialatt lecsekkoltam amit le kell (Szabikám, Bazsikám gondolom ti most nevettek) eldöntöttem hogy majd később eszem.
Elindultam zuhanyozni ami megintcsak 10 perc késéssel sikerült, mert Chomo vagy Lungma stoppolták a fürdőt, így ez se jött össze időben.
Kb 21 hundred óra lehetett mikor már zuhanyoztam és megint csak azon gondolkodtam hogy olyan jó itt, meleg van végre, fáradt vagyok, ágy is van... miért ne aludjak egy nagyot? (persze csak a megérdemelt internet-órák után :D)
De 2 ünnepelt is van így az nem járja hogy pont én ne legyek ott. :)
Többször hívtak a többiek hogy hol vagyok már, és a végén már mondtam nekik, hogy BOLDOGAN befejezem a készülődést ha végre nem hívnak 5 percenként :D :D :D
Szóval elindultam 21:50 körül. Beugrottam az Asda-ba ami amúgy 22:00-ig volt nyitva...ki tudja miért?!
Siettem loholtam stb szerencsére odafelé minden jött időben kb 40 perc alatt ott voltam.
Az ajtót Bazsi nyitotta nagykabátban. Ennek láttán kicsit felforrt a jeges agyvizem, mert azt hittem, hogy már megyünk is. Ez azt jelentette volna, hogy kb annyit utazunk onnan, amennyinek a negyedét kellett volna otthonról. Nem beszélve a vásárlásom feleslegessé válásáról és hogy egy korty alkohol sem volt még bennem.
Szerencsére csak cigizni volt így csak morogtam egy kicsit a méreg-flash-ek miatt de hamar jókedvem lett (azt félretéve hogy nagyon fáradt voltam).
Megismerkedtem Melindával (Milos) és Zolival (Zoli:)). Nagyon jófej egy páros és nagy buliarcok is úgyhogy remélem később még találkozunk és jobban sikerül nekem is a party! + végre ehettem ihattam egy kicsit, meg dumálhattam a többiekkel (amit nagyon reméltem hogy nem kések le).
Kb 1 óra múlva hívtunk egy taxit (köszönjük Gizi) és elindultunk a Fabric-be. Apropó Gizi, a sofőr azt üzeni annak aki navigálta, hogy left=left, right=right :) :)
Egy röpke félórás bankautómatázás után el is értük a célunkat. Ekkor vette észre Bazsi hogy van nálunk egy-két cider úgyhogy azt el kell fogyasztanunk mielőtt bemegyünk (úgyis elvennék a bejáratnál). Feljebb mentünk egy sarokkal a bejárattól és kortyolgattuk a fagyos hidegben a megintcsak hideg szájderünket (nekem kb 2 korty ment és az is belémfagyott :))
Az est egyik fénypontja volt (persze csak miután már otthon befejeztem a készülődést if you know what I mean:P), hogy Szilvi személyes varázsának köszönhetően a köszönéses és útbaigazításos rutin beszélgetés után továbbra is velünk maradt egy kb 50-es keletnémet hölgy. A Fabric-ben.. 50-es... keletnémet... na jó ezt csak a hangulatfokozásért írtam így, amúgy jófej volt. Rázta ezerrel, tapadtak rá a pasik szóval volt ott energia, kellemeset csalódtam. :) Kár hogy nem hallgattam Szabira már rég boldog ébredésről számolnék most be :D
Na akkor a buliról: bemegyünk persze hogy minden 12 font + 1 font darabonként a ruhatár (2 kesztyűd van 2 font alapon...:)), de ezt már megszoktuk, többet is költöttünk a Londoni éjszakák során.
Óriási a hely képzelem milyen brutális tömegek lehetnek egy-egy nagyszabású bulin.
Most egy teljesen átlagos szombat esti Fabric-et láttunk. Nem néztünk utána hogy végül is milyen zene lesz, amit tudtam hogy house, elektro stb (szóval nem drum&bass).
Bementünk a tömegbe asszimilálódni, felvettük a ritmust, aztán Bazsival elmentünk egy sörért. Nem volt Corona, de volt valami hasonló egész jó lötty (1200Ft körül mozog a 3dl... nem para, asszonyra és sörre korlátlanul...na jó az elsőre nem..), és visszamentünk táncolni.
Negyed óra után én úgy félig belejöttem, a Szabi mimikáját megfigyelve úgy 0.5%-ban, a Bazsi ekkor még úgy félig-meddig-nem annyira (de utána persze 130%), a Szilvi egy igazi gumimaci és energizer nyúl sarja szerintem, a Milos-Zoli páros meg igazi összeillő party-párt alkotva nyomták :)
Kimentünk cigizni, ami általában két dologra jó: 1: megismerni a helyet; magyarul megtalálni a wc-t, és 2: -5°c egy szál ingben való elviselése, ami az igazi másnapossághoz elengedhetetlen tüdőhörgés és/vagy megfázás elsajátítását segíti elő.
Jó, volt egy aranyos része azért ennek, amikor 3 szöszi lány teljesen idegen nyelven kezdett el "beszélni hozzánk". Ez a nyelv valami igazán más... Azt hiszem (remélem nem tévedek sokat) eeez egy hamisítatlan hisztérikai sikoltó dialektus volt.
Azért találtak meg minket mert az egyik szőke lány magyar volt - nem mellékesen a szülinapos ünnepelt eme trióban - és észrevette, hogy magyarul beszélünk (ekkor mindig hálát adok az Úrnak hogy a Bazsi épp nem akkor lő el valami szalonképes sztorit az anyagcseréjéről, vagy a Szabi nem kezdi el úriember módjára elemezni és dícsérni őket), mire a társai odahúzták őt hozzánk és a már korábban konstatált dialektusban (egy kis angollal vegyítve) rá akartak minket venni arra, hogy énekeljük a lánynak magyarul a boldog szülinapot c. dalt :) hát nem tündéri?! :)
A lány könyörgött, hogy nem kell köszöni már hallotta aznap minden nyelven, de a társai tovább "kértek" minket. Végül is nem lett belőle semmi, Szabi mondta nekik hogy majd bent találkozunk, szóval nem énekeltünk a hisztérikai lányoknak. :)
-Visszamentünk a tömegbe
és ráhangolódtunk az ütemre.-
Húúú ez a zseniálisan rímmelő mondat egy 4FClub-os dalba simán illik nem?! :)
Bazsi ekkor már elérte a kívánt fordulatszámot ahogy láttam, Szabi még mindig nem-nem, én meg úgy háááát..
Szerintem elég gáz volt a muzsika. Két dj volt a szorítóban ami jelen esetben szakmai szemmel elég szarul sült el, mivel 2 külön stílust szerettek volna játszani. Az egyik pörgősebb ritmusokat tett fel és láthatóan rá is pörgött (ezt a pult mögül fel-feltűnő pompomos sapkájának mozgásából állapítottam meg), a másik meg folyton igazi deep és minimal house-t kevert rá, ami szerintem félig-meddig józanul érthető, hogy miért húzott le minden 4. percben.
Szóval szóltam Szabinak (aki már tapasztalt volt és járt a másik teremben), hogy menjünk át oda. Azt mondta, hogy ott tök ugyanezt hallom, csak lassabban. Na mondom...galambom...
Azért átbattyogtunk a másik terembe és eltotyogtunk egy darabig, majd visszatértünk a nagyterembe Bazsiékhoz az értékes körútból (Szabi ismét talált egy fontot a földön).
Láttam, hogy Zoliék és Bazsi meg a kis gumimaci is nagyon rápörögtek a ritmusra, Szilvi a túlnyomást korrigálva (mint egy vonat) egy-egy WOOOHOOOO-t is elengedett :)
Miután tisztán láttuk a Szabival hogy ez nem fog menni nekünk így bejelentettük a Bazsinak hogy lelépünk. Nem tetszett neki (nekem se tetszett volna), de ez van. Köszöntünk a többieknek is (Szilvi édes volt "pedig találtam neked két lányt is", és a háta mögé mutatott a két igen dekoratív ázsiai -mi más- hölgyre) de aztán elindultunk kifelé. Egy keveset sorban álltunk de ebben nincs semmi érdekes, inkább jöjjön az est -még a boldog befejezésnél is vakítóbb- fénypontja. :D
Kimegyünk "Szabo"-val és a barátságos pakisztáni fickók útbaigazítanak hogy merre menjünk a buszmegállóhoz. Jópofán arról viccelődtünk biztos azért küldtek egy kis utca felé, mert megnőtt a keleten a máj és vese kereslet... :)
Megtaláltuk a buszmegállót és kb 5 percen belül jött is a busz.
Annyira jó volt leülni, melegben, csak arra tudtam gondolni hogy hazamegyünk és alszom vagy délután 2-ig.
Úgy a 6. megállónál Isten tudja hogy juttott eszembe, de rájöttem hogy a kulcsom a csajok lakásán van a táskámban. Minden előzetes nélkül egyszercsak szegény Szabi kapta a hidegzuhanyt.. "Szabi...van nálad kulcs?" "Nincs, miért nálad sincs?" ...............................bááááááááázzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz......
Na akkor leszállni gyorsan átgondolni mi legyen. Szabi előállt az ötlettel, hogy ő visszamegy a kulcsért a Bazsihoz a Fabric-be én addig várjak ott ahol vagyok hogy ne kerüljön még többe. Bementem egy kebaboshoz hogy melegben legyek, aztán gondoltam hogy jófej leszek Szabi önfeláldozásáért veszek neki vacsorát.
Kb fél 4 kor kiraktak a büféből mert zárni készültek, úgyhogy a buszmegállóban vártam. Szabi hív:
"Na Robikám van egy jó hírem meg egy rossz. Melyikkel kezdjem?"
" A rosszal. "
"A Bazsinál sincs kulcs..."
"...................." egy hang se jött ki a torkomon, pedig annyi mindent mondtam volna egyszerre, szerintem más is érzett már így :)
Aztán még Szabi hozzátette, hogy jól van akkor a jó hír már nem is annyira érdekes, hogy sikerült megtalálnia a Bazsit :) Furán viccesnek találtam ezt a mondatát de ez szerintem már az agysejtek elhalása és a gondolkodás leegyszerűsödésének eredménye volt.
Megbeszéltük hogy várok ott amíg kimegy a megállóba aztán kitaláljuk hogy menjünk meg hova.
Hívott is pár percen belül. Gondolkodtunk sokat, hogy meg hova meg mivel kell menni hogy legyen kulcsunk, ekkor már kb fél 5 volt. Megdumáltuk hogy az a legjobb ha visszamegyek és a városközpontból valahogy csak eljutunk a célunkhoz.
Visszamentem és addigra már nem is érdekelt, csak hogy együk már meg a két kebabot meg a jó kis sültkrumplit mert éhes voltam. Leálltunk az egyik sarkon ahol egy jó kis áramelosztódoboz tetejét asztalként alkalmazva "megvacsoráztunk" (reggel 4:30kor:))
Kitaláltuk lassan hogy mindenképp a kulcs felé kell haladni (legalább is nekem, mert Szabi reggel 7re ment dolgozni) így Holborn felé kell mennünk. Egyszerű volt, egy busz vitt oda. Ez a része már könnyebben ment Holborn-nál jött a busz ami házhoz visz szóval csak szaladtunk egyet utána és irányban voltunk. Elaludtunk mind a ketten, de sikerült leszállni a jó megállónál.
Szegény Gizit felébresztettük (nem hiszem hogy örült) amiért ezúton is még egyszer elnézésed kérem! :(
A party vége az lett hogy a többiek a buliból addigra hazaértek (még mindig csillogott a szemük a party hevétől - nekem meg a könnyem csorgott annyira utáltam magam - )és megbeszéltük mi hogy volt.
Én ahogy ledobtam magam a kanapéra 2 órával később abban a pózban keltem. Szabi sehol, mindenki alszik, hát én is visszaaludtam még pár órára.
Hát ennyi volt a nagy kalandunk a szombat este. :) Azt hiszem jól leírtam az én szemszögemből. :) oooltári buli vooolt :D
Na de félretéve az én szerencsétlenségem, azért azt láttam hogy Milosék nagyon jól szórakoztak, Bazsi még délután 1-2 körül is bulihévvel hívott fel, szóval örülök hogy jól sikerült a buli, hisz a szülinaposoknak kellett jólérezniük magukat! :)
Még egyszer: Boldog Szülinapot Szilvi és Gizi :D :D
No comments:
Post a Comment