Vendéglátózás Londonban - The Caffé Nero Experience

Régóta készülök ennek a bejegyzésnek a megírására, de most tényleg eljött az ideje.

November óta dolgozom a vendéglátásban. Az első hónapot gulyásleves és egyéb zsíros ételek maradékainak tányérokról való professzionális szintű eltávolításával töltöttem, azóta pedig kávét főzök és kávézaccot takarítok. Ennyit még életemben nem mosogattam, elég közel járhatok a 400 órához!

Londonban 8-10millió ember él, évi több millió túrista fordul meg itt, és a többségük szereti a kávét. Jelenleg a város egyik legforgalmasabb kávézójában dolgozom...

Történetem December 7-én kezdődött, amikor a Gay Hussar-ból frissen kilépve úgy éreztem, hogy én már mindenen túlvagyok, nekem senki nem tud keményebb melót mutatni napi 10óra éttermi mosogatásnál. Rohadtul nagyot tévedtem! Ekkora szívást el sem tudok képzelni, mint trainee-nek lenni egy forgalmas coffee shopban! Az étterem nyugdíjas foglalkoztató ehhez képest! Ott csak mosogatni, szemetestcserélni, rendetrakni kellett. Itt van minden: nyitástól a zárásig, kávéfőzés, kiszolgálás, mosogatás, asztalszedés, takarítás, árúfeltöltés, stb... és mindezt a Nicolas Cage-nél is halálosabb iramban.

A kávézóban mindenki Szabonak hív, a Szabit és a Szabolcsot képtelenek megjegyezni, a magyar munkatársakat (3fő) kivéve. A manager egy kedves lengyel csajszi, segítőkész, elmagyarázza amit nem értek, figyel rám. Olga, a kávézó maestroja viszont - aki külön tanfolyamon sajátította el a kávéfőzés és a tejhabosítás minden csínyját-bínját (höhö, gyönyörű ez a nyelv!) - egy rettenetes perszóna borzasztó modorral, hibáktól hemzsegő angoltudással és randa, festett szemöldökkel. Na, ez a csaj kiborít!

Olgával valószínüleg hasonló érzéseket táplálunk egymás iránt, bár eleinte még megvédett a "bad service" miatt beszóló vendégektől. Azonban már az első alkalommal belopta magát a szívembe, amikor az egyik vendég elé letettem az életem első kávéját, akitől ő csak ennyit kérdzett: "Esetleg csinálhatok önnek egy másik kávét?" Na, anyád! Azóta is folyamatosan baszogat a hülyeségeivel, aminek csak a felét értem, a folyamatosan zúgó kávégépeknek, a tejforralónak, a vendégek zajának és Olga szegényes angoljának köszönhetően. Igyekszem pozitívan állni a dolgokhoz, ezért elfogadom kávézó hierarchiájában való fölémrendeltségét és mindent akkor és úgy csinálni amikor és ahogy ő mondja. Néha megpróbáltam praktikusan végrehajtani az utasításait, de ez soha nem vezetett jóra. :)

"Szabo I'll kill you"

Olgával kapcsolatban nem tudom eldönteni, hogy teljes szívéből gyűlöl vagy csak símán bosszantja a lassúságom. A LEBASZ-féle legrosszabb verzió szerint szerelmes belém. Csak azt ne!

Néha egész nap hajszol, mellém áll miközben a mosogatógépet pakolom és két kézzel kalimpálva sipítozza, hogy "Come on Szabo, hurry up, I really need your speed now!" A másik: múltkor teljes gőzzel egyszerre több rendelést is csináltam, erre mellém áll azzal, hogy ő nem bánja ha relaxálok amikor nincsenek sokan de most baromira húzzak bele, mert nagy a sor. A sztorihoz hozzátartozik, hogy velem és nélkülem is nagy a sor, mivel egy baromi forgalmas állomás közelében az egyik főutcán van a kávéző és van úgy, hogy 15-20 ember jön be egyszerre és mindenki 2-3 különböző italt kér.

Mivel már egy hónapja dolgozom náluk, egyszerre min. 2 vevőt kell kiszolgálnom. Ez könnyűnek hangzik, de elég összetett rendeléseket eredményezhet tekintve, hogy szendvicset, kávét, üdítőt, leveseket, desszertet és édességet is árulunk, hidegen-melegen, elvitelre-helyben fogyasztásra, 3 méretben, szimpla-dupla-tripla erősségben, különféle ízekben, ill. zsíros-félzsíros és szója tejjel. A kombinációk száma gyakorlatilag végtelen, pár pl: mentaszirupos feketekávé jéggel turmixolva, koffeinmentes gyenge (1 shot) vaniliás tejeskávé szójatejjel elvitelre, és persze a síma "kérek egy kávét" rendelés, aminek általában az a vége, hogy a vevő - akinek persze fingja sincs a latte,cappuchino,americano,mocca,espresso,macchiato,espresso con panna,stb. közötti különbségekről - elégedetlenkedik mert nem azt kapja amire gondolt. Bezzeg ha azt kapná amire én szoktam ilyenkor gondolni... :)

Na, de Olgára visszatérve... Egyik reggel 5.50kor ilyen sms-sel ébresztett: "Szabo I'll kill you!" Az ezt követő két sms-ben már egy-egy mosolygós arcot is elhelyezett, bár ettől nem ébredtem jobban. Az egész lénye nyugtalanító, olyan mintha egy depressziós pszichopatával kellene együtt dolgoznom. Néha ijesztő, ahogy kiakad amikor a bárpulthoz tévedő vendég nem rendel rögtön, hanem előbb tanulmányozza a pult feletti árlistát. Ettől teljesen bepöccen, imára kulcsolt kézzel kezdi el harsogni, hogy: "Hi sir! Hi there! How can I help you? What can I get you? Hiiiiii!" Majd miután még mindig nem kapott rendelést, hátatfordít a vendégeknek és mániákusan törölgetni kezdi a pultot. Ilyenkor egészen félelmetes. Amióta én ott vagyok mosolyt vendégekre még nem pazarolt, bár ez a Nero-nál (is) alapkövetelmény. Kérdéseit, kéréseit, parancsait, válaszait - akár hozzám, akár a vendégekhez intézi - a rendkívűl elegáns és fennkölt "Ye" szócskával fűszerezi és fejezi be az alábbi módokon: "It's without cream, ye?" "Just wait a second, ye?" "It's in the office, ye." "Szabo, please check the tables, ye!" Ezt is kicsit nehezen viselem napi 5-8-10 órában, de szerencsére a kávézó alapzaja sokszor elnyomja a hangját. :)

Ettől függetlenül próbálok neki és az elvárásoknak megfelelni, gyorsítani a tempómon, de még van hová fejlődnöm. Persze nem célom nyugat-európa leggyorsabb kezű kelet-európai baristájává válni, úgyhogy rajta vagyok az álláskeresésen, de a tél sajnos itt is pangást jelent az álláspiacon.

Egy vicces kis sztori a hétköznapjaimból: bejött egy csaj és a kínálat tanulmányozása után kért egy "döblö espressö-t." Miután megértettem és elkezdtem csinálni a kávéját megkérdeztem, hogy kér-e hozzá egy muffint de nem értette a muffin szót. Gondoltam ennyit én is tudok franciául, ezér megkérdeztem: "Would you like a möffön?" Erre furcsán nézett, mire a muffinra mutatva elmagyaráztam neki, hogy ezt most segítség képpen franciául mondtam. Velém ellentétben ő nem nevetett, csak fizetett és távozott. A möffön nélkül.