Na, már néhány napja folyamatosan itt vagyok. Vannak dolgok, amiket könnyen meg lehet szokni, vannak, amiket nehezen és vanak, amiket egyáltalán nem. Például az orrom és a nyálkahártyám mindig is érzékeny volt. Itt pedig a folyamatos por és szmog, főként délutántól, amikor a leszálló pára a földhöz közel préseli. Fullasztó. Kocsival, busszal, taxival légkondi hiányában lehúzott ablakkal közlekedik a többség. Én 5 perc után már krákogok, az orromat szinte kisózza és -szárítja a sok szálló anyag. Ahogy vízhez jutok, kenem be az orromba, másként egyszerűen fáj. Napközben ha kilépsz, sokszor simán van 50-55 fok. Ez Thaiföld után nem nagy dolog, de itt olyan száraz a levegő, hogy a ruhát a szobámban 4-5 óra alatt szárítja meg minimális légmozgás mellett. Ehhez mérten hiába iszod tele magad, amint elindulsz, szivattyúzza ki belőled a nap a vizet. 100 méter után olyan érzésed van, úgy kiszárad a torkod és a szád, mintha napok óta vízhiányban szenvednél. Víz egyébként mindenhol beszerezhető, nem nagy dolog. A csapvíz is iható, néha belekortyolok, de még inkább forralok naponta aztán „lehűtöm”... Egyébként hihetetlen, naponta vagy 4 litert iszom, és max egyszer-kétszer tudok pisálni.
A közbiztonság teljesen rendben van, Már mászkáltam minden napszakban. Ha csak attól nem ijedsz meg, hogy mindenki kedves, köszön és elkezd hozzád beszélni, nincs mitől félni. Mondjuk az megdöbbent időnként, hogy milyen helyeken lelek dolgát végző emberre, szembetűnően nem szégyellősek. Bármit nyitva lehet hagyni, senki nem nyúl bele, semmit nem bánt. Lehet, hogy csak szerencsés vagyok, már hallottam leütésről és kirablásról sztorit. Bár nincs nálam semmi érték a testemen kívül. J Csak ne fertőzzenek meg!
Egy dolog van, ami veszélyes lehet, főként ha motoros vagy, illetve maga az autó. Úgy vezet mindenki, mint egy vak, öreg magyar nő mondjuk Londonban (tehát a rossz oldalon). Minden mindegy. Bármin átmennek, bárminek neki mennek, ráhúzzák egymásra a kormányt. Iszonyú állapotban van ezért az autók nagy része, így érthető, hogy számukra egy Európából oda került 20 éves normális állapotú kocsi is nagy dolog. Mégis, ezekbe is ahogy beültek (például tegnap láttam egy ilyet), első kanyarnál iszonyú padka, kihajtás az útra majd csatt. Mosoly és ment tovább. Akinek neki hajtott, az se zavartatta magát túlzottan. Annak az autója is úgy össze volt zúzva, hogy nem is látszott mi történhetett most.
Reggel (február 1.) először vettem valamit egyedül. „Buru kele”, ez azt jelenti, „egy kenyeret” bambarául. Itt a környéken néha a franciával is gondban vannak, nem mintha azt beszélném. J A kenyér olyan itt mint az úton végig. Mivel ez is francia gyarmat volt, bagett. Finom. Étel úgy általában van, minenhol hozzáférhető, de főként hús, amin csodálkozom. Bár minden sokkal ínasabb, csontosabb. Hűteni nem szokás, ezért nem gondolnak jövőre, mindig csak azt veszik, amit meg is esznek egyből. A hentes egy kis karám, ahol élő állatot vehetsz, minden háztömbben van ilyen. Ritkábban viszont van „sütöde”, ahol porciókra szedve, sülten lehet általában csirkét, birkát és kecskét venni. Szerintem viszonylag drága, főként itteni viszonylatban. Egy adag hús birkából, amit ma este vettem, 1000 sefa. Ez kb másfél euró. Ez Thaiföldhöz képest kifejezetten nem olcsó, ahhoz viszonyítva meg pláne nem, hogy 30000 sefa már jó fizetés egy hónapra. Ami még fura, hogy nem tudnak kajákat csinálni, szinte nincsenek különböző ételek, főleg nem bonyolultabb, fűszeres kaját. Itt most én eszem a legtöbb chilit! A helyi jó, bár érdekes mellékíze van. Erős rendesen, olyan alakja van mint a kaliforniai paprikának, de mérete max a negyede. Egy étkezéshez 1-2 darabot biztos letolok.
A kosz általában nagy, szemetelnek, itt nem létező fogalom a környezetvédelem. Nem is tudom meg lehetne-e bármi ilyet magyarázni. Nagyon egyszerűek és buták. Lusták is, nem sok dolgozó ember van. Nagyobb e henyélés, mint Thaiföldön. Ha legalább azt el lehetne érni, hogy ne csináljanak annyi gyereket... Dehát itt aztán szónokolhat bárki a fogamzásgátlásról. Azt se tudják felfogni miért nem jó ásott kútból inni és miért megfelelőbb fúrt kútból ugyanezt tenni.
Ehhez jön, hogy az ember folyamatosan fájdalmasan retkes, de ha nem az is annak érzi magát. 10 percenként lehetne fürdeni, de felesleges, ahogy kilépsz zárt helyről, egy réteg már rád is szállt. Sőt, a lakásba is bejön. Tegnap például felmostam, reggel már zuhi után nedves lábbal a csempére lépve sárfoltot hagytam. Még jó, hogy az ágyat aprólukú háló fedi...
A pénz, ami életben tartja az országot Kínából és Líbiából érkezik. (Még lehet haszna születési helyemnek! J) Folyamatosan befektetnek, utakat, épületeket építenek. Van bőven mindkét országból lakó is, ők nyilván nem csórók.
Az átlag termet igen méretes, a nőknél végképp szokatlan. Nem sok számomra szép hölgy található. Rohadt nagydarabok, óriási seggel, sokszor kifejezetten kövéren, meg alapból furák, mintha néha vérfertőzöttek lennének. Végképp nem férfi szemmel nézem őket, szarok rájuk ebből a szempontból, csak mint embertípusról értekezem. Amúgy is, egy ilyen kulturális szakadék számomra már áthidalhatatlan lenne. Az egy dolog, hogy nem hallott a kedvenc filmjeimről, de egy gulyást se tudna készíteni, arról nem is beszélve, hogy semmit nem mondana neki egy „Egész úton hazafelé azon gondolkodám...”.
No comments:
Post a Comment