Oktober 26. Koh Tao konnyubuvarkodas

E reggelen egy Koh Tao körüli hajós körúttal igyekeztünk fellendíteni ittlétünk unalmas napjait. :) Eszméletlen volt. A hajó kb 5-10 percenként megállt a legszebb öblöknél, ahol búvárpipával-szemüveggel lehetett merülni. Idővel szerencsére Szabi is túlesett iskolázásából (...Jugend) eredő félelmén. Szegény többnyire nem tudott megmaradni eleinte pár percnél tovább maszkban és pipával a szájában, elkezdte kapkodni a levegőt, még jó hogy nem fulladt meg. Gondolom bezártság-érzés vagy ilyesmi, kis pánikrohammal... A lényeg, hogy nagyon büszke vagyok rá, tudom, hogy ezeket nem könnyű leküzdeni, de ezen a napon sikerült.

Az első helyen csak annyit mondtak, hogy itt vannak cápák, ha felénk jönnek, tessék lefelé nézni. Elég vicces... Biztos nyugodtan lefordítom a tekintetem miközben közeledik felém egy cápa, hogy a fejbúbomba harapjon... Szabi innen valahogy hamar kiment - érthetően. Nem a legmegnyugtatóbb hely elkezdeni nem félni... Szóval én meg csak kutattam a víz alatt, kicsit homályos volt, mert borongóssá változott az idő. Minden folttól berezzentem, aztán egyszer csak elhussant alattam egy cápa. Max 1,5 - 2 méteres lehetett, a farokuszonyán kis fekete folttal a felső részen. Gyönyörű volt. Mivel láttam, hogy inkább ő menekül, egy ideig próbáltam követni, de sokkal gyorsabb volt. Aztán elértem a parthoz közeli sziklákhoz, ahol egyre több volt belőlük, de szerencsére nem nagyobbak az imént leírtaknál. Ment a kergetőzés, meg a megfigyelés. Az adrenalin feljebb ment, de nagyon nem volt mitől félni, pedig körülöttem többnyire nem volt más támadható "felület".

A többi megállónál többnyire a megszámlálhatatlan mennyiségű színes hal és a korallzátony-áradat volt a középpontban. Némóval is találkoztunk, kék és lila kagylókkal, óriás csigákkal. Mélyre merülve láthatóvá vált micsoda élet forr egy korall nyílásában, hány állat bújik gyorsan el olyan kis résekbe, melyekről nem is gondoltam volna, hogy léteznek.

Egész nap szinte a vízben pancsoltunk, dél tájban a Nap is előkerült, majd egyből perzselt is. De ne izguljatok, mindig van rajtunk védelem. Napom egyik kedvenc része, mikor Szabival bekenjük egymás testét naptejjel... :) Este szokás szerint egy jót ettünk, bár mostanság előfordul, hogy már csalódunk is. Ezt az étel kis mérete, az íztelenség, vagy épp az olyan erősség okozhatja, hogy a szánkhoz érintve már éget is. Szabit egyik nap az evés után vagy fél órára úgy leverte a víz és olyan fura színei lettek, hogy azt hittem komoly gond is lehet. Engem is rendszeresen kiver az izzadság egy jó chili-s kaja után, de ez ijesztő volt. Persze megússzuk mindig, csak a vécé(zés)re kell több időt fordítani...