Mivel én hajnalban mondhatni józanul feküdtem le, egész könnyen és korán (11-kor) keltem. Szegény Szabinak nagyon nehezen ment az ágyból való kimászás és egy ideig onnan is max a fürdőig tartott az út. Idővel kimentünk reggelizni a Sunset Bar-ba a tenger fölé, hátha az rendbe teszi a gyomrát, de sajnos a könnyű rántotta sem maradt benn sokáig. Délután fél 2-re szerencsénkre rendbe jött barátom annyira, hogy elinduljunk a nem kevés pénzért már befizetett elefántos kirándulásra. Legnagyobb negézséget Szabinak oda- és visszafelé is taxi okozta, melynek hátul a platóján kapaszkodva valóban furcsa időnként a minden szögben 40 fokos kilengés, ahogy az autó kanyarog és megy fel-le a meredek utakon. Ehhez jön egy kis visszacsapó benzingőz, ami az ilyenkor érzékeny érzékszervekre fokozott hatással van. A lényeg, hogy odaértünk az "elefánt-támaszpontra", rettentő büszke voltam Szabira az út sikeres átvészeléséért, pedig látszott, hogy kifejezetten rosszul van. Kis rákészülés, elefántsimi és már ültünk is mindketten az elefánton. A miénk ment legelől, öreg kis hölgy volt, 37 évvel a háta mögött.
Ledöbbenve figyeltük minden lépését a nagy dögnek, el se hittem milyen szintkülönbséget tud áthidalni egy-egy lépéssel, hogy megy fel a folyó- és patakmederben, sziklákon stb. Megbeszéltük Szabival, hogy annak idején nem is lehetett annyira nagy dolog átkelni ilyen állatokkal az Alpokon. :) Egy idő után "sofőrünk" leszállt, hogy képeket készítsen, de olyan jól elvoltunk, hogy vissza se szállt jó darabig. Szabival felváltva vezettük az elefántot. Ez is egy hatalmas élmény volt. Ez nem minden, a kirándulás részeként egy folyómederben lejjebb haladva a tengerbe ömlő torkolathoz közel gyűltünk össze az elefántokkal és velük együtt fürdőztünk. Láthatóan nagyon élvezték, hűvös volt, ugráltak, leültek, lemerültek, elborultak, de láthatóan figyelték az embert, nem volt semmi veszélyérzet. A legkellemetlenebb dolog, hogy a vízben rengeteg óriási elefántkaki-gombóc úszott és akaratlanul túl közel kerültünk hozzájuk egy-egy merülésnél. De kit érdekel? Magyar gyerekként egy nappal azelőtt banánt szedtünk és ettük a fáról, azelőtt majmokat etettünk az út szélén, most meg elefánt hátáról ugrálok a vízbe! El se tudom hinni, hogy valahol lehet rossz idő, hideg tenger, kellemetlen hangulat.
Az előző este fáradalmaitól meggyötörve hamar ágyba kerültünk, csak egy filmet néztünk, persze egy finom vacsi után, ami már kis tesókámnak is odabenn maradt.
No comments:
Post a Comment