Robi - a kezdetek

Hát eljött az idő végre hogy én is írjak a kis blogunkra. A srácok már nagyon szépen leírták az ő indulásukat és hogy milyen frankó bulijaink, kirándulásaink voltak skóciában és immáron londonban is. Most én jövök...

Nekem elég zivataros volt a kezdet, igazából nem jókedvből indultam el. Ezt azóta nem bánom mert nagyon sok szépet és újat láttam, jó embereket ismertem meg és nem utolsó sorban jó kis csajszikkal jöttem össze :)

Az egész úgy kezdődött hogy miután a "nagy" kapcsolatomnak és a "nagy" karrieremnek is vége lett január végén - február elején (ezt nem részletezném), el kellett gondolkodnom hogy mihez is kezdjek magammal.
Nyakamon az albérlettel és egy csomó adóssággal nem nézett ki túl fényesen a dolog.

Mint mindent, az én sérelmeimet is begyógyította az idő (nem is kellett sok hozzá), ebben persze a barátok, nagyon sok alkohol és felejthetetlen éjszakák segítettek, végre tudtam arra koncentrálni hogy valami munkát keressek és reális terveken gondolkozzak.

Próbáltam nézelődni otthoni munkák között de valahogy semmi nem tetszett meg hát a gazdasági válság miatt nem is volt túl sok a lehetőség. (főleg egy ilyen agyoniskolázottnak mint nekem...:))
Gondoltam szétnézek nemzetközi téren hiszen mióta 2005-ben Bristolban voltam Zoli barátommal és Zimmi Mikivel rájöttem hogy nem is olyan rossz az a külföldi élet. Az alatt az egy hónap alatt annyi élményt gyűjtöttem, hogy ez a lehetőség később is mindig bennem motoszkált: jó lenne hosszabb időre külföldre menni.
Felhívtam pár óceánjárós céget, egy meetingre el is mentem megtudni hogy mennyire nem fog ez nekem összejönni, mert egy óceánjáróra kijutni minimum 300ezer + vízumok meg eleve a felvételi és minden... szóval maradtak a munkaközvetítők.
Találtam egy oldalt ahova fel tudtam tölteni a cv-met és pár óra múlva fel is hívtak egy csomó kérdéssel. Kérdezték, hogy hova mennék, és mégis mi a tervem. Mondtam nekik, hogy nekem mind 1, küldjenek el nagyon messzire ahol esetleg van munka is és nem halok éhen.
Következő nap felhívott a lány, hogy mennék -e Manchester-be (vagy talán newcastle-be?) benzinkutasnak? Nem tetszettek a feltételek, főleg hogy kapásból 3-4 magyarral kellett volna együtt laknom.
Mondtam neki, hogy nekem az a célom, hogy teljesen idegen környezetbe kerüljek és hogy ne legyek magyarok között (nyelvtanulás/gyakorlás céljából).
Eltelt megint egy nap és éppen Gábor barátomnál voltam, amikor csörgött a telefon, és egy angliai számot mutat. Csodálkoztam kicsit (meg jól kétségbe is estem) aztán felvettem.
A kinti munkaközvetítő cégtől kerestek akik megkapták az otthoni munkaközvetítőtől a cv-met, és sürgősen kellett nekik egy ember egy skóciai hotelbe szakácsnak. Köpni nyelni nem tudtam, mikor megbeszéltünk mindent és megkérdeztem a csajt, hogy jó és akkor mikorra kéne kimennem? 1 hónapon belül vagy 2 hét? Azt mondta, hogy tegnap előttre. Elmagyaráztam neki a helyzetet, hogy nekem még előtte egy lakást ki kell pakolnom stb és hogy ez idő. Mondta, hogy jó akkor (ez péntek volt) hétfőre legyek kész és a hét közepére kint kell legyek. Úgyhogy 3 nap alatt összerámoltunk és már repültem is az ismeretlenbe! :)
Itt is szeretném megköszönni az összes barátomnak és családomnak a segítséget, mindenki nagyon gyorsan és keményen dolgozott azon a hétvégén. Szerintem anyuék még hetek / hónapokkal később is az én cuccaimat kerülgették otthon, és szegény Ali barátom még mai napig tárol bútorokat! Remélem később viszonozhatom mindenkinek! :)
Folyt köv...